Meghívó
A Magyar Csoport-pszichoterápiás Egyesület IX. Konferenciájára,
amelyet
CSOPORTLÉGKÖR
címmel 2015. szeptember 19-én tartunk
a Bálint-Házban (1065 Budapest, Révay 16).
Idei konferenciánk témája a csoport hangulata, légköre, ereje vagy gyengesége, amely serkentőleg vagy éppen gátlólag hat érzéseinkre, gondolatainkra, viselkedésünkre. A légkör, amely a társas térbe vonz vagy attól eltaszít, a kapcsolódás vagy elmagányosodás, a siker vagy kudarc felé visz.
Témafelvetéseink: a csoport kultúrája, sikerek és kudarcok a csoportban, a csoport mint kapcsolatok hálózata, bizalom, szégyen, magány, védekezés, együttműködés és rivalizálás, pozícióharc a csoportban, stb.
Várjuk jelentkezésüket – előadással, vitacsoporttal, kerekasztallal, műhellyel, esetbemutatással. Várjuk résztvevő hallgatóként! Örülnénk, ha minél többen megosztanák élményeiket és tapasztalaikat az együttlét, az együttlevés különböző formáiról.
Várunk minden Csoportozót a csoportlégkör, csoportvonzás és a közös élmény reményében!
A programmal való jelentkezés határideje: 2015. július 19.
Érdeklődni a macsopekonf@gmail.com címen lehet.
Jelentkezés és jelentkezési lap kitöltése itt!
Szervezőbizottság: Linzenbold Ildikó (elnök), Hámor Éva, Laczkó Zsuzsa, Sáray Tímea
A konferencia CME akkreditált esemény, 16 pont igényelhető addiktológia, gyermek- és ifjúságpszichiátria, háziorvostan, igazságügyi pszichiátria, klinikai szakpszichológia, orvosi pszichológia, orvosi rehabilitáció a pszichiátria területén, pszichiátria, pszichoterápia szakképesítések esetén, tanfolyamkód: SE-TK/2015.II/00116.
Részvételi díj: |
kedvezménnyel |
teljes részvételi díj |
2015. július 19-ig: |
4000 Ft |
5500 Ft |
2015. július 20-től: |
5000 Ft |
6500 Ft |
a helyszínen: |
6000 Ft |
7500 Ft |
A regisztrációs díj az ebédet nem tartalmazza. CME pont igénylése esetén 500 ft-tal megnövelt befizetést kérünk. Kedvezmény: csoportos jelentkezőknek 8 főtől; MaCsopE tagoknak; nyugdíjasoknak; nappali tagozatos diákoknak, határon túli magyaroknak.
PROGRAM – 2015. szeptember 19., SZOMBAT
9.15 – tól Regisztráció
10:00 Megnyitó (Gál Béla, a Magyar Csoport-pszichoterápiás Egyesület elnöke)
10:15 – 11:15 Plenáris előadás
Barcy Magdolna: We shall overcome! A csoportlét színe és fonákja
11:15 Kávészünet
11:30 – 13:30 Szekciók
Szekció I. Előadások:
Rendi Mária: Függőségek és a hozzátartozói csoport
Keresztes Zoltán: Személyiségzavarok komplex ambuláns pszichoterápiájával szerzett tapasztalatok összegzése
Ratkóczi Éva: Borderline személyiségzavar dialektikus viselkedésterápiás kezelése során szerzett tapasztalataink
Bánlaky Pál és Kevy Beáta: Átjárhatóság a különböző kultúrák között encounter csoportokban
Szekció II. Műhely:
Fonyó Ilona: A csoportlégkör megtapasztalása csoportanaliktikus szemléletű beszélgető csoportban
Szekció III. Műhely:
Városi Csoport – Gál Béla, Kavetzky Péter, Milák Piroska, Rácz Lajos: Találkozások a jobbik Énünkkel – Trianon és Holocaust
Szekció IV. Műhely:
Novotny Gabriella: Variációk egy témára, avagy hogyan éli túl a csoport saját magát
13:30 – 14:30 Ebédszünet
14:30 – 16:00 Szekciók
Szekció I. Előadások:
Sarungi Emőke: Struktúra és egyediség – Tapasztalatok a Gyászfeldolgozás Módszer (Grief Recovery Method®) csoportjaiban
Krékits József: Időhatáros daseinanalitikus csoportterápia a Diáktanácsadóban
Kiss Tibor Cece és Révay Réka: Csoport a csoporton belül – Dinamikai összetevők testtel, mozgással és művészeti önkifejezéssel dolgozó integrált kifejezés- és táncterápiás hosszú csoportfolyamatokban
Szekció II. Műhely:
Dobó Katalin: A csoport, ami a segítőnek segít – Bálint-csoport műhely
Szekció III. Műhely:
Fekete Karolina, Horváth Klára, Terenyi Zoltán: Pszichoterápiás Hétvég
Szekció IV. Műhely:
Samira Sinai és Sebő Tamás: Közös hazánk a színpad
16:00 – 16:30 Szünet
16:30 – 17:30 Középcsoportok: Csoport-/szakma-/országlégkör (Gál Béla, Milák Piroska, Terenyi Zoltán)
17:30 – 18:00 Szünet
18:00 – 19:00 Nagycsoport (Bagotai Tamás és Hegedűs Ibolya)
19:15 – 21:00 a Kaleidoszkóp improvizációs színház playback fellépése
Absztraktok
Bánlaky László: Átjárhatóság a különböző kultúrák között encounter csoportokban. Kultúrák Között Kommunikáció Nemzetközi Találkozó /Pécs/ tapasztalatai alapján
(előadás)
Tudjuk, hogy a személyközpontú (Rogers) encounter csoportokban, ahol erőteljesen működik a rogersi hármasalapelv (az empátia, a kongruencia és feltétel nélküli elfogadás) nagy az esély arra is, hogy a részt vevők eljussanak a kölcsönös megértéshez. Feltételezzük, hogy a Nemzetközi Találkozón létre jönnek olyan encounter csoportok is, amelyekben különböző kultúrák képviselői vannak jelen. Ilyen csoport részt vevőjeként, saját élményeink alapján szeretnénk elgondolkodni azon, hogy miként járulhat hozzá a csoportmunka az eltérő kultúrákból érkezettek kölcsönös megértéséhez.
Barcy Magdolna: We shall overcome! A csoportlét színe és fonákja
(plenáris előadás)
A csoportlégkörről szeretnék beszélni, mely fogalom számomra csupa ellentétből áll. Engedelmességről és lázadásról, a közösség erejéről, a csoportszellemről, a befogadásról és a kirekesztésről. A “jó” és a “rossz” egyöntetűségről, a konformizmus két arcáról, a rendről és a kiszámíthatóságról, meg persze a diverzitásról, a szabadságról és a kötetlenségről.
Dobó Katalin: Bálint-csoport műhely – a csoport, ami a segítőnek segít
(műhely: Bálint-csoport demonstráció)
Szeretettel invitálom a konferencia résztvevőit műhelyünkre, melynek keretén belül személyes részvétel útján lehetőség van megtapasztalni a Bálint-csoport légkörét.
A Bálint-csoportról sokan beszélnek, de véleményünk szerint hatékonyságához képest kevesen ismerik. A módszer kitalálója, az analitikus Bálint Mihály. A csoporton az esetmegbeszélés menete meghatározott keretek között történik, mely keretek tartása a csoport-vezetők elsődleges feladata. Az esethozó szabadon ismerteti az esetet, ezt követően megfigyelő pozícióba kerül. Az esetmegbeszélés a szabad asszociáció révén történik, mely során a csoport az esetről egy színes, sok szempontú, sokrétegű képet alkot. A csoport az esethozó, majd a csoporttagok visszajelzéseivel zárul.
A műhelyen egy Bálint-csoport ülést tervezünk, mely során a műhely résztvevői közül külső megfigyelőket is felkérünk, akik a csoport-folyamatot, csoport-dinamikát, a vezetést figyelik, és a csoport-ülés végén visszajelzik észrevételeiket.
Műhelyünkben a Bálint-csoport ülést követően a résztvevőkkel közösen szeretnénk megbeszélni a demonstráció kapcsán felmerülő gyakorlati és elméleti kérdéseket.
A jelen kihívásaira milyen válaszai lehetnek a modern Bálint-munkának? (Csoportok szervezése, keretei, vezetése.)
Az eltérő szakmai környezet milyen változtatásokat igényel a módszerben?
Célunk a Bálint-csoport minél szélesebb körben való megismertetése és az együttgondolkozás a csoport-konferencia résztvevőivel a módszerről, a módszer kínálta lehetőségekről.
Fonyó Ilona: A csoportlégkör megtapasztalása csoportanaliktikus szemléletű beszélgető csoportban
(demonstráció)
Két órás kötetlen beszélgetés során fölsejlik, vajon a behozott témák, vagy a csoporttagok létszáma, vonzereje, esetleg a vezető stílusa alakítja-e döntően a csoportlégkört. Vagy mindezek együttesen, sőt egyéb adottságok?
Tapasztald meg és tedd szóvá a megfigyeléseidet!
Gál Béla, Kavetzky Péter, Milák Piroska, Rácz Lajos (Városi Csoport): Találkozások a jobbik Énünkkel – Trianon és Holocaust
(műhely)
AZ elmúlt három évben hagyománnyá vált, hogy csoportot tartottunk a Bánkitó Fesztiválon. Idén az alábbi szöveggel hirdettük csoportunkat:
„Bennünk él-e történelmi jelenünk két fő toposza, Trianon és a Holocaust? Különb vagyok-e a Másiknál? Más vagyok-e a Jobbiknál? Vagy csak az egyik? Azok vagyunk-e, akinek közéleti énünkkel azonosítjuk magunkat? És mi történik, ha a Másik másnak lát, mint én önmagamat? Keressük az egyéni és közös válaszokat. A csoportanalitikus szemléletű kétszer másfél órás önismereti csoportot a Városi Csoport stábja vezeti.”
Ezeken a csoportokon izgalmas kérdéseket vetett fel a csoport tematizálása illetve a klinikai közegből történő kilépés következményei. Elképzelhető-e egy olyan mezsgye, ahol szakmaiság, tudás, tapasztalat, berögződések és a civil közeg találkozni tudnak? Ezekről a dilemmákról beszámoltunk a MaCsoPE tavalyi konferenciáján „Civil és Metód” című workshopunkban. Idén, a konferencián tartandó csoportban szeretnénk megfordítani gyakorlatunkat és a „civil” működést behozni a szakmai közegbe. A másfél órás csoportot követő 30 perces diszkusszió során a résztvevőkkel megvitatjuk tapasztalatainkat.
Gál Béla, Milák Piroska, Terenyi Zoltán: Csoport-/szakma-/országlégkör
(középcsoportok)
Fragmentálódó és egyre inkább indulatilag polarizálódó társadalmi közegben élünk. A középcsoportokon egy olyan lélektani teret szeretnénk biztosítani, ahol a címben megjelölt problémakörrel kapcsolatos érzések, gondolatok dialogikus megosztására, megbeszélésére nyílik lehetőség.
„A középcsoportban a személyes és családi értelmezési tartományán túl belépünk a szociokulturális értelmezési tartományba, ahol megvizsgáljuk társas mítoszainkat (azaz a szociális tudattalant). A cél nem annyira az egyén szocializációja, hanem a társadalom humanizációja.” (Patrick de Maré, 1990)
A verbális, pszichodinamikus szemléletű csoportban egyszeres körben helyezkedünk el. A csoport létszáma 20 fő körüli. A csoportvezetők feladata a társas tudattalan folyamatok megértésének támogatása.
Keresztes Zoltán: Személyiségzavarok komplex ambuláns pszichoterápiájával szerzett tapasztalatok összegzése
(előadás)
A szerző többnyire súlyos, nagy regresszív készenlétet mutató betegek egyidejű ambuláns csoportos és egyéni pszichoterápiás kezelésével szerzett tapasztalatairól ad számot. Az előadásban szó lesz arról, hogy az említett kezelésforma mi módon illeszkedik az adott patológiákhoz, illetve hogy épül egymásra a két formáció. Az adott formáció több színtéren teszi követhetővé, és hozzáférhetővé a kezelés során (is) fellépő projektív/introjektív mechanizmusokat. A csoport kitűnő médium a családi mintázatok leképeződésére. A bizonyos állandóságot mutató mátrixban biztosabb tájékozódást tesz lehetővé minden résztvevő számára az internalizált tárgyvilág, és a korai tapasztalatokon alapuló kapcsolati reprezentációk elsősorban az egyéni üléseken történő föltárása és elemzése. A komplex terápiás/önismereti tapasztalat könnyebben válik hasznosíthatóvá a terápiás tereken kívüli világban a páciens számára. Az előadó rövid klinikai vignettával illusztrálja az elhangzottakat.
Kiss Tibor Cece – Révay Réka: Csoport a csoporton belül – Dinamikai összetevők testtel, mozgással és művészeti önkifejezéssel dolgozó integrált kifejezés- és táncterápiás hosszú csoportfolyamatokban
(előadás)
Előadásunkban abba szeretnénk bepillantást nyújtani, hogyan gondolkodunk az integrált kifejezés- és táncterápia módszerével kísért csoportokban az alcsoportképződésről, párképződésről. Mozgással, testtel dolgozva, amikor a fizikai érintést nem, hogy kerüljük, hanem szervesen beépítjük a munkánkba, mint alkalmazott technikát, a csoporttagok közötti rokonszenv vagy éppen ellenszenv szinte tapinthatóvá válik. A különböző művészeti eszközök (rajz, festés, agyagozás, színházi technikák stb.) aktív használata tovább színesíti a képet, időnként rámutatva a csoportban jelenlévő viszonyulásokra.
Munkamódunkra általánosan jellemző, hogy egy-egy rövidebb-hosszabb folyamatra, melyekben együttmozgás, kapcsolódás történhet, alcsoportokat hozunk létre: dolgozunk párban vagy változó létszámú kiscsoportban. Ez olykor láthatóvá teszi a csoportban jelenlévő viszonyokat, máskor meg éppen az elkerülést választják a csoporttagok, és rejtegetni próbálják kapcsolatuk bizonyos aspektusait. Munkánk része, hogy ezeket a helyzeteket megérteni, reflexióba vonni próbáljuk.
Van az alcsoportképződésnek spontán alakuló formája is, ami más módszerekkel dolgozó csoportterápiás szettingekben is a destruktív csoportfolyamatok közé sorolódik, amennyiben nem szolgálja a terápia elsődleges célját, a változást, és a csoportban megélt-megélhető feszültségek kivédésére irányul. Ehhez társulhat határfeszegetés, keretszegés, amely külső, a terápiás téren kívüli kapcsolattartásban nyilvánul meg.
Néhány esetrészlettel illusztráljuk, hogyan jelent meg az alcsoport-képződés, párképződés két éves, hosszú csoportterápiás folyamatokban, miképpen kezeltük a létrejövő helyzeteket, és hogyan igyekeztünk ezeket a csoport és az egyének javára átfordítani. Példákat hozunk arra, hogyan küzdöttünk annak a nehézségével, hogy a harántimpulzusként megjelenő csoporttagok közötti (pozitív vagy negatív) feszültséget a csoporttérbe integráljuk, beszélünk sikeres és kevésbé sikeres intervencióinkról.
Krékits József: Időhatáros daseinanalitikus csoportterápia a Diáktanácsadóban
(előadás)
A daseinanalízisben kitüntetett szerepe van az együtt-létnek, illetve az egymással-létnek. Egyetemisták esetében életkori feladat ennek létrejötte a saját korcsoportjukkal. Akiknél ez a fajta kapcsolatteremtés gátolt, azoknál szinte bizonyosan elhúzódik a párkeresés és a szülőkről való leválás. A Szegedi Egyetemi Életvezetési Tanácsadóban gyakran keresnek fel bennünket ilyen jellegű problémával egyetemisták. Számukra a jelenleg ingyenesen biztosítható öt alkalmas tanácsadás bizonyosan nem elegendő segítség. Arra viszont elegendő, hogy kiválasszuk a hasonló problémájú klienseket, és a motiváltakból kiscsoportot szervezzünk. Az öt alkalom arra is elegendő volt a legtöbb esetben, hogy több információval rendelkezzünk a csoporttagokról, mivel ezalatt egy alapot tevő dinamika már kirajzolódott esetükben. Ez a csoport működése alatt a csoportvezető számára komoly segítség volt abban, hogy jobban lehessen az alapproblémára fókuszálni, illetve az álomelemzés során az álom kontextusát megteremteni. A csoport főként saját volt tanácsadási klienseimből került ki, hármat más kollégák delegáltak. A daseinanalitikus álomelemzés esetében a fentiek kitüntetetten fontosak, mivel a módszer nem általános szimbólumokat keres az álmokban, hanem olyan utalás-összefüggéseket, amelyek csak a kliensre jellemzőek. Ennek ellenére a releváns információk birtokában majdnem mindegyik csoporttag ráérzett erre a fajta álomértelmezésre, és egyre jobban segítettek a csoportvezetőnek, azaz nekem. Előadásomban esetrészletekkel illusztrálom a daseinanalitikus álomelemzést és értelmezést, valamint igyekszem ezt a sajátos csoportlégkört bemutatni. A csoport 12 alkalmas, időhatáros kiscsoportként lett meghirdetve, és 11 taggal indult, ez a daseinanalitikus álomelemzésre jellemzően azt jelenti, hogy minden ülésen egy álmot értelmezünk, így minden csoporttag egy ülés főszereplőjeként vesz részt, mivel ő hozza az álmát. A következő ülés elején még visszatérünk az előző ülés főszereplője álmára, illetve az elemzés utóhatására. A 12. utolsó összefoglaló ülésen csupa pozitív visszajelzést kaptam az önismeret hasznosságát illetően, illetve több kliens javuló kapcsolatokról számolt be.
Novotny Gabriella: Variációk egy témára, avagy hogyan éli túl a csoport saját magát
(vitacsoport)
Két, egymással párhuzamosan futó, eltérő körülmények között tartott ambuláns csoportom indításának illetve megtartásának nehézségeiről számolnék be.
Az egyik magánrendelésen tartott csoport, ahol az első ülésen megjelent a veszteség, majd húzódótt végig a kliensek problematikáján keresztül. A csoport 8 hónap folyamatosság után létszámveszteség miatt majdnem „ meghalt”, de két tag maradásával és új csoporttagok érkezésével ismét elindult, immár ismét 7 hónapja. A csoportösszetétel érdekessége, hogy a nők tűntek el a csoportból és jelenleg- engem kivéve- tiszta férficsoportként működik.
A másik csoport egy felnőtt pszichiátriai szakrendelés beteganyagából tevődött össze. A csoporttagok szinte kivétel nélkül önmaguk elértéktelenedését, szociálisan szerepvesztettséget, kapcsolati kiüresedettséget megélve érkeztek. A csoport hatására pszichés feltöltekezésük megindult, melynek hatását részleteiben a vitacsoporton tárgyalnám.
Mindkét csoportom esetében a szakmai szempontok betartásának igyekezete ellenére megjelentek olyan történések, amit szívesen megosztanék, vitára bocsátanék csoportozó kollégáim körében.
Ratkóczi Éva: Borderline személyiségzavar dialektikus viselkedésterápiás kezelése során szerzett tapasztalataink
(előadás)
Marsha Linehan kifejezetten borderline személyiségek számára kidolgozott dialektikus viselkedésterápiája (DBT) bizonyítottan hatékony, többek között speciális készségfejlesztő tréning csoportot is magába foglaló komplex terápia. 9-edik éve alkalmazzuk a (SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika bázisán létre jött, majd arról levált) Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítványnál.
Előadásom első felében ismertetem a DBT elméleti alapjait, szemléletét, felépítését és fontosabb alapelveit, majd részletesebben beszélek a készségfejlesztő csoportról, kitérve közben a csoportvezetés során szerzett saját tapasztalatainkra.
Rendi Mária: Függőségek és a hozzátartozói csoport
(előadás)
A Magadért Alapítvány „A HELY” 15 éve működteti függők, szenvedélybetegek, egyéb pszichés problémákkal, életvezetési nehézségekkel küzdők hozzátartozóinak, önsegítő jellegű csoportfoglalkozásait. A hozzátartozók akut krízishelyzetben fordulnak segítségért, döntően aktív szerhasználó, serdülőkorú, fiatal felnőtt vagy középkorú hozzátartozójuk kapcsán. A csoport nyitott, így a csoportok összetételében jelen vannak újak, olyanok, akik második alkalommal jöttek vissza, vagy néhány hónapja, vagy éve járnak. Ahogy a drogfüggők problémái sem oldódnak meg az absztinensé válással, a hozzátartozóknak is hosszabb időre van szükségük ahhoz, hogy változtatni, újra bízni tudjanak, megtalálják a helyes kommunikáció útját. Meg kell változtatniuk addigi viselkedésüket, meg kell találniuk a helyes segítés módját, figyelmüket saját magukra kell fókuszálni, újra kell ismerkedniük absztinensé vált hozzátartozójukkal. A csoport segítsége, támogatása, az értő figyelem légköre, a saját élmények, érzések és gondolatok megfogalmazása lehetőséget biztosítanak arra, hogy a hozzátartozók is meghozzák saját döntéseiket az életük azon területein, amikkel eddig nem foglalkoztak: mennyire mernek szembe nézni hozzátartozójuk drogozásával, hogyan viszonyulnak drogot fogyasztó hozzátartozójukhoz, mi az, amit képesek megtenni anélkül, hogy szeretetlenséggel vádolnák őket, hogyan tudnak felülemelkedni bűntudatukon és az önvád érzésein. Ezek a döntések fájdalommal járnak, nem ígérnek százszázalékos eredményt, mégis lehetőséget biztosítanak arra, hogy olyan élethelyzetbe hozzák szenvedélybeteg hozzátartozójukat, ahol neki kell vállalnia a függőséggel járó életmód felelősségét és következményeit. A hozzátartozónak is régi magatartási megoldásokat kell elhagyni, új viselkedést kialakítani, gyakorolni a következetességet, ami lépésről lépésre segítheti az élhetőbb mindennapok kialakulását, hosszabb távon pedig segítheti a szenvedélybeteg hozzátartozót a talpra állásban. A csoport a fókuszált figyelem, a konfrontáció, a cirkuláris kérdések, az őszinteség, az itt és most -ban gondolkodás és cselekvés eszközeit használja.
Samira Sinai és Sebő Tamás: Közös hazánk a színpad
(műhely)
keresni a közöset… néha megtalálni… néha elveszíteni… keresni, és remélni, hogy ha van közös cél, akkor lesz egy hangulat, ami azt a célt támogatja…
Beszélgessünk, teremtsünk együtt egy 2 órás kellemes hangulatu együttétet….meséljünk tapasztalatainkről….
Hozhatok képet, videót, történeteket… osszátok meg velünk… mi is ezt tesszünk…
Sarungi Emőke: Struktúra és egyediség – Tapasztalatok a Gyászfeldolgozás Módszer (Grief Recovery Method®) csoportjaiban
(előadás)
A Gyászfeldolgozás Módszert (Grief Recovery Method®) John W. James dolgozta ki, és indította el széles körű alkalmazását az USA-ban a hetvenes években. Azóta több országban is létrejöttek és működnek a módszert alkalmazó, és gyászfeldolgozás specialistákat képző központok. Magyarországon 2009-től a Gyógyulás a Gyászból Magyar Központ működésén keresztül került alkalmazásra a módszer csoportosan és egyénileg a gyászolók és sokféle érzelmi veszteséget átélt emberek megsegítésére.
A csoportok jól strukturált cselekvésprogramja lehetőséget nyújt a résztvevőknek az önsegítő módszer elsajátítására, emellett a biztonságos légkör megteremti a gyász egyediségének kifejezési lehetőségét is. A módszer ismertetése mellett megosztom tapasztalataimat, dilemmáimat a strukturált csoportfolyamat és a benne megnyilvánuló egyéni érzelemkifejezések által létrehozott sajátos légkörről is.
Ízelítő a konferencia légköréből: